Íme a történelem érettségi megoldása - feladatról feladatra

Az idei történelem érettségi Nánay Mihály szerint tematikában, korszakelosztásban is megfelelt a követelményeknek. „Nehéznek semmiképpen nem mondanám” – szögezte le. Mint elmondta, 

A Történelemoktatók Szakmai Egyesületének elnöke összegzésként elmondta azt is: az új követelmények jól debütáltak, jól megoldható és a sokéves színvonalnak megfelelő érettségi született, így az előzetes aggodalmak nem bizonyultak indokoltak.

Az érettségizőknek 12 rövid feladatot kellett megoldaniuk szöveges és képi források mentén.

1. kérdés

Az első, ókorra vonatkozó, bemelegítő  térképes – feladat a kereszténység elterjedésére vonatkozott. Az állításokhoz kellett a településekhez tartozó számokat párosítani: a városhoz, amelynek első püspöke Szent Péter volt, Róma (4.); Jézus halálához Jeruzsálem (2.); az utolsó, C állításhoz pedig Konstantinápoly számát (1.) kellett írni.

Itt Szent Pál levelének azonosításáért is járt pont.

2. kérdés

Ennél a kérdésnél a térképhez kellett párosítani korabeli forrásszövegeket: Poitiers (a), Jeruzsálem (b) és Mekka (c) volt a helyes válasz, a megfelelő történeti időrendi sorrend pedig: c; b; a.

Nánay Mihály elmondta: ez utóbbi feladat akár a térkép használatával is megoldható volt.

3. feladat

A forráselemző feladatokban az a) válasznak Mátyás király török elleni fellépésére kellett utalnia, a kereszténység védelmében. A b) feladatban a 2. válasz volt a megfelelő, vagyis az, hogy Hunyadi Mátyás a déli határokon inkább a védekezésre rendezkedett be.

Ugyanitt a c) kérdésre a 3. (katonai erő), a d)-re az 1. válasz volt a helyes.

4. feladat

A művészettörténeti feladat a barokk stílushoz kötődött, ami az ellenreformáció, katolikus megújulás témánál kerül elő. Két barokk templom képe „fogadta” az érettségizőket: ezek megfigyelésével kellett a megfelelő állításokat kiválasztani.

Az a) kérdéshez az 1., a b) kérdéshez a 3. válasz tartozik. A templomok épülésének ideje a 16-17. századra tehető, a c) kérdéshez tartozó helyes válasz tehát a 3. volt.

A d) kérdésre a helyes válasz az ellenreformáció volt.

5. feladat

A feladat a Rákóczi-szabadságharcról szólt, annak klasszikus politikatörténeti kérdéseit boncolgatta, ilyen módon, aki a Rákóczi-szabadságharc témából fölkészült, azt nagyon nem érhette meglepetés...

A 3 feltüntetett forrás helyes időbeli sorrendje ez volt: C, B, A. 

A b) kérdésre pedig – mi táplálta II. Rákóczi Ferenc reményét a sikerrel kapcsolatban – a helyes válasz a 2. volt. A c) kérdésre a helyes válasz a trónfosztás volt, a d) jelű, indoklással egybekötött helyes válasz lehetett az, hogy a fejedelem a szabadságharc további folytatásában bízott; vagy hogy ellenkezett az elveivel, hogy kegyelmet kérjen, miközben teljes igyekezetével a szabadságharc mellett állt. 

6. feladat

Az ipari forradalomról szóló feladat képelemzésre vonatkozott. Az első kérdésre a helyes válasz a gyár volt (ahol már gépek végzik a munka dandárját, az nem egy céh, nem manufaktúra, hanem gyár).

Ezután a b) résznél öt tényező közül kellett eldönteni, hogy az iparágnak melyik fejlődéséhez melyik tényezők járultak hozzá, itt a helyes válasz az 1. és a 4. – a kép alapján a helyes válasz kikövetkeztethető volt. 

A c) kérdésre a helyes válasz a gőzgép.

7. feladat

Ez a reformkori Magyarország gazdaságával foglalkozott, egy tematikus térképhez volt mellékelve két forrásszöveg: a forrásszövegekben megjelenő helyeket kellett beazonosítani. Nánay Mihály szerint ezek sem voltak nehéz kérdések: a helyes válaszok:

1. Vaskapu

2. Fiume

3. gőzhajó, vasút.

A d) jelű, nyílt végű kérdésre a helyes válasz – a gazdasági jelentőségre vonatkozóan – a tengeri vagy külkereskedelmi összeköttetés fellendítése volt. Az e) jelű, politikai jelentőségre vonatkozó kérdésre a válasz: a hazai ipar fejlesztése vagy a főváros jobb gazdasági elérése is lehetett.

8. feladat

A Horthy-korszakkal foglalkozó feladatrész politikatörténeti kérdésekkel foglalkozott. Itt Bangha Béla-idézet elemzésével kellett arra rájönni, hogy a trianoni békeszerződésről van szó, és hogy a szerző a kommunizmusról beszél, amikor az „álszocializmusról” értekezik. 

A további, zárt végű kérdésekre a három választási lehetőség körül a helyes: c) – 3. (földreform); d) – 1. (fontosnak tartja a nacionalizmus eszméjét). „A nacionalizmus, a nemzeti gondolat az, ami a szerző számára fontos, nem pedig a teljes egyenlőség, vagy a liberalizmus alapgondolatai”  magyarázta Nánay Mihály.

9. feladat

A következő feladat az első világháborúval volt kapcsolatos. Az egyes korabeli újságcikkek alapján rá kellett jönni, hogy melyik hatalomról van szó. A helyes válaszok:

1. Oroszország
2. Franciaország
3. Olaszország
4. Antant

10. feladat

Az újabb forráselemző feladat Németország újraegyesítéséről szólt; a szövegből kihagyott egyes tartalmakat (fogalmakat) kellett beazonosítani. Itt a helyes válasz a KGST (a) és a Varsói Szerződés (b) volt. „Aki tudja, hogy a Varsói Szerződés katonai szövetség, és az a mondat gazdasági kérdésekről szól – akkor teljesen egyértelmű, hogy ott KGST-államot kellett beírni”. 

Az idézett Kohl-beszéd 1989 novemberében hangzott el – a helyes válasz tehát a c) kérdésre a 2. volt. „Itt kizárásos alapon el lehetett jutni oda, hogy '90 decemberében már nincsen külön NDK meg NSZK, '91 júliusában pedig már a Varsói Szerződés sincsen, '88 áprilisában pedig még korán vagyunk ahhoz, hogy ilyenfajta egyezkedésről szó legyen - tehát a '89 november volt a helyes időpont”.

A d) kérdésre a 2. volt a helyes válasz. 

11. feladat

A Kádár-korszakról szóló feladatban három szöveges forrás és egy képi forrás jelent meg, majd a helyes, az összes forrásra igaz állításokat kellett kiválasztaniuk az érettségizőknek. 

Itt az a) kérdésre a 2., a b)-re a 2., 4. válasz volt a helyes. A c) kérdésben a téeszesítés mellett kellett korabeli szóhasználattal „érvelni”.

Itt Nánay Mihály szerint jelentős részben kompetencia, és nem annyira háttértudás kellett a megoldásához. 

12. feladat

Az élve születések és halálozásoknak a grafikonjának elemzése volt az utolsó feladat a listában: itt először értelmezni kellett az állítást, majd pedig megnézni a grafikonokat, hogy hol igazolják azt az adatok.

Itt az a) állításhoz a 3.; a b)-hez az 1., a c)-hez az 5., a d)-hez a 4. volt a helyes válasz.

Esszéfeladatok

Ezek kitöltése alapvetően az érettségizők által előzetesen jól ismert forgatókönyv szerint történik – mondta el Nánay Mihály -, alapvetően oksági elemző esszéket kellett írni, tényadatrögzítéseket és megállapításokat kellett tenni, párhuzamot vonni, következtetni. A két rövid esszé egyetemes történeti, a két hosszú magyar történeti jellegű. A rövid esszék általában problémacentrikusak - egy kérdésnek egy részkérdéséről szólnak. 

A hosszú esszé általában leíróbb jellegű – Nánay Mihály szerint itt a többség valószínűleg a második világháború kitörését és az Erdélyi Fejedelemséget választhatta, mert ezek népszerűbb témák.